Pontosítsuk a csapatcélokat az ”A-ból B-be mikorra” képlet segítségével!
Miért csináljuk?
Számos vezető homályos csapatcélokat fogalmaz meg: annyiból, hogy „az ügyfélmegtartás növelése”, csapataik nem fogják tudni, mennyire teljesítenek jól – vagy egyáltalán minek az elérésére törekszenek. A fenti egyszerű képlet, amely a FranklinCovey A megvalósítás 4 alapszabálya című megoldásából származik, hatékony módszer annak meghatározására, „hol tartunk ma, hová akarunk eljutni, és milyen határidőre”. Bár nem minden cél illik bele automatikusan ebbe a képletbe, használata segíthet a csapatnak konkrétabb, mérhetőbb, valamint érthetőbb és átadhatóbb formában kommunikálni a célokról.
Hogyan csináljuk?
1. Válasszunk ki egy pontosítandó csapatcélt!
Egy cél pontosítása mellett dönthetünk azért, mert csapatprioritás, vagy mert nincs konkrétan meghatározott célszám hozzárendelve. De meg is kérdezhetjük a csapatunkat, melyik célt szeretnék tisztábban látni.
2. Fogalmazzuk át a célt az „A-ból B-be mikorra” képlet alapján! Például:
Homályos cél: az ügyfélmegtartás növelése.
Pontosított cél: Az év végére 65-ről 75%-ra növelni a szerződésüket megújító ügyfelek arányát.
Ha úgy találjuk, hogy az általunk választott cél csak nehezen alakítható ilyen szerkezetté (például azért, mert pont új utak felfedezése a cél), vegyük fontolóra legalább néhány releváns részlet konkretizálását és a „mikorra” megjelölését, hogy a cél időhöz legyen kötve. Például:
Homályos cél: Különböző értékesítési stratégiák tesztelése az új piacon, hogy megtudjuk, melyikre reagálnak a legjobban az ügyféljelöltek. Pontosított cél: Három értékesítési stratégia tesztelése az új piacon, hogy a következő negyedév végére megtudjuk, melyikre reagálnak a legjobban az ügyféljelöltek.
3. Kérjük ki a csapat véleményét a pontosított célról!
Helyzettől függően bemutathatjuk a csapatunknak az „A-ból B-be mikorra” képlet alapján megfogalmazott célt, és visszajelzést kérhetünk róla – vagy akár közösen is felvázolhatjuk. Akárhogy is teszünk, fontos, hogy kikérjük a véleményüket – biztosítva így az elköteleződést és azt, hogy kihívást jelentő, ám elérhető célt tűzzünk ki.
Tegyünk fel a csapatnak az alábbiakhoz hasonló kérdéseket:
„Hogyan tehetnénk ezt a kijelentést még egyértelműbbé és konkrétabbá?”
„Hogyan változtatna a megközelítésünkön, ha finomítanék a megfogalmazáson?”
„Mennyire reális ez a cél annak fényében, hogy hol tartunk most, és mennyi időnk van?”
4. Ügyeljünk az új nyelvezetre, amikor a célról beszélünk!
Mindezek után további lépésekre van szükség annak megtervezéséhez, hogyan fogjuk elérni a célt. Hogyan jutunk el 65%-ról 75%-os megtartási arányra? Hogyan fogjuk meghatározni, milyen értékesítési módszereket próbáljunk ki? Az „A-ból B-re mikorra” formátumú kijelentések közérthetően és átadhatóan foglalják össze a célokat – a csapat és a vállalat számára egyaránt.
További támogató tartalom a témában:
____________
Hogyan kapcsoljuk össze a napi munkát a szervezet küldetésével?
Mérjük fel a számonkérhetőségünket!
Bizalomépítés a beosztottakkal való kommunikációban
Célok kijelölésének hatása – sikersztori
Eredményes meetingek zárása
A megvalósítás 4 alapszabálya FranklinCovey megoldás
© 2022 FranklinCovey. Minden jog fenntartva.
További információért a témában, keress minket akár az [email protected] címen!
Hasonló cikkek olvashatóak a Jhana portálon.
TUDATTALAN ELŐÍTÉLETEK A SZERVEZETBEN?
2021. november 19-én ingyenes online programunkon beszélgettünk arról hogyan válthatjuk az előítéleteket az előnyünkre.
A BESZÉLGETÉS LINKJE ELÉRHETŐ:
