Elemezzük a feladatainkat reaktivitás vs. proaktivitás szempontjából!
Miért csináljuk?
Természetes, hogy elfoglaltak vagyunk. De vajon milyen munkával? Reaktív feladatokkal, amelyek az aktuális állapot fenntartását szolgálják (beszámoló összeállítása egy közelgő megbeszélésre, termékhiba kijavítása)? Vagy inkább proaktív feladatokkal, amelyek a növekedést és az innovációt segítik elő (új marketingterv kidolgozása, új termékfunkció fejlesztése)? Bár ideális arány nem létezik, a túl sok reaktív munka miatt mókuskerékbe kerülhetünk, míg a proaktív munkára szánt idő segíthet abban, hogy stratégiailag megalapozott módon gondolkodjunk és cselekedjünk.
Hogyan csináljuk?
1. Vegyük sorra a hétre tervezett feladatokat és megbeszéléseket, és soroljuk őket „reaktív” és „proaktív” kategóriákba!
A rendszerezési módszerünktől függően megjelölhetjük a naptári eseményeket, felcímkézhetjük a feladatainkat, vagy külön listákat készíthetünk róluk. Akár szélesebb perspektívát is felvehetünk, és egy hónapra előre elvégezhetjük az elemzést. Az egyes tevékenységek megítéléséhez kérdezzük meg magunktól, mit szolgálnak: a már meglévő területeink megtartását vagy újak meghódítását?
2. Gondoljuk át, mi számunkra a reaktív és a proaktív munka közötti ideális arány!
Mindkét típusra szükség van, és gyakran előfordul, hogy minél magasabb beosztásban dolgozik valaki a szervezetben, annál több proaktív munkát várnak tőle. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy mennyi időt szükséges proaktív munkára fordítanunk, kérjük ki a vezetőnk és a kollégáink véleményét!
3. Hasonlítsuk össze a jelenlegi arányt azzal, amit ideálisnak tartunk, és készítsünk egyensúlytervet!
Ha az arány nem megfelelő, az valószínűleg azért van, mert túl kevés proaktív munkát végzünk. A következő lépések segíthetnek abban, hogy több időnk jusson ezekre:
– Delegáljunk több reaktív munkát a csapatunknak.
– Hagyjunk abba minden olyan reaktív feladatot, amely nem létfontosságú.
– Mondjuk le a reaktív munkával kapcsolatos szükségtelen meetingeket. – Delegáljunk proaktív feladatokat egy olyan közvetlen beosztottunknak, akinek megvan hozzá a szükséges ideje és érdeklődése.
További támogató tartalom a témában:
Hogyan kapcsoljuk össze a napi munkát a szervezet küldetésével?
Mérjük fel a számonkérhetőségünket!
Célok kijelölésének hatása – sikersztori
Eredményes meetingek zárása
© 2022 FranklinCovey. Minden jog fenntartva.
További információért a témában, keress minket akár az [email protected] címen!
Hasonló cikkek olvashatóak a Jhana portálon.
TUDATTALAN ELŐÍTÉLETEK A SZERVEZETBEN?
2021. november 19-én ingyenes online programunkon beszélgettünk arról hogyan válthatjuk az előítéleteket az előnyünkre.
A BESZÉLGETÉS LINKJE ELÉRHETŐ:
